Katázás hatása a saját jogú nyugdíjra – ilyen összegekre lehet számítani

A katás vállalkozások esetében gyakran merül fel kérdésként, hogy a főállású kisadózás a nyugdíjazás során hátrányosan érintheti-e a vállalkozót.



2013. január 1-jétől lépett életbe a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.), mely a vállalkozók számára egy új, a korábbiakhoz képest jóval kedvezőbb közteherfizetést vezetett be.


A törvény vonatkozó rendelkezései szerint a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével eleget tesz a közteherfizetési (adó-, járulék-) kötelezettségének. A jogszabály 2014-es módosítása óta a vállalkozás magasabb, havi 75 ezer forint összegű tételes adó megfizetését is vállalhatja.


A kisadózó vállalkozások elterjedésével felmerül a kérdés, hogy a főállású kisadózóként történő közteherfizetés hátrányosan érintheti-e a vállalkozót a majdani nyugdíj jogszerzésében.


A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható öregségi nyugdíj összege függ a megszerzett szolgálati idő hosszától és az alapjául szolgáló havi átlagkereset mértékétől. Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból, a szolgálati idő hosszától függő mértékkel megszorozva kell kiszámítani.


A kérdés megválaszolásához tehát azt kell vizsgálni, hogy a főállású kisadózónak e jogviszonyából milyen összeget lehet majd figyelembe venni járulékalapként, illetve mennyi szolgálati időt szerez a jogviszonya alapján.


Az ilyen jellegű kérdések megválaszolásához érdemes szakembert keresnünk, aki tisztázni tud minden felmerülő kérdést és jogi sajátosságot!


Gyebnár Levente /HR KOPÓ

Fotó forrása: Freepik


16 views0 comments