Mit adtak az izraeli sakkmesterek a magyar KKV szektornak?

Fejlesztő játék a munkaerő megtartásáért


Váradi Márkkal, az EME Kft. HR menedzserével az agilitásról és egy önismeretet fejlesztő stratégiai játékról is beszélgettünk.

Kérlek mutatkozz be egy kicsit, hol dolgozol, mióta töltesz be vezető szerepet?

Váradi Márk vagyok, Nagykanizsán dolgozom, az EME Kft.-nél. A cég elektromos motorok gyártásával foglalkozik, én 2019 október óta vagyok itt HR vezető.


Mit jelent számodra az agilitás? A HR-szférában mely munkafolyamatokban jelenik meg ez leginkább?

- Az agilitás nagyobb sebességet, gyorsabb végrehajtást jelent, az egyén vagy a szervezet képességét arra, hogy hatékonyan reagáljon a környezetében lévő változásokra. A HR világában ez leginkább szerintem a munkaerőpiachoz való alkalmazkodás képességét jelenti – fontos követni a piac és a szereplők folyamatos változását, beépíteni az elmozdulásokat, például a munkaerő-toborzás terén. Agilis vezetőként átértékeljük a hagyományos főnöki működést és felépítünk magukban egy új megközelítést, amely végső soron az ügyfél számára létrehozott értékek maximalizálását jelenti. Mind az előzetes stratégiaalkotás, mind az utólagos reakciók szintjén. Utóbbira jó példa a hirtelen jött COVID-járvány, amire mindenkinek gyorsan és utólag kellett reagálni, megfelelő utólagos stratégiai lépéseket tenni.


Véleményed szerint az agilis módszertan mennyire lehet fejlődési szempont, mondjuk a magyar KKV-k körében?

Mindenféleképpen, mivel az ügyfél elégedettsége áll a középpontban. A Scrum módszer az egyik alapja az agilitásnak – fel kell állítani egy kis csapatot, aminek teljes döntési jogköre van. Ehhez tartozik egy napi megbeszélés, ami legyen mondjuk legfeljebb 15 perc vagy akár 10 perc, arról, mit sikerült elvégezni az előző megbeszélés óta, mit fogunk csinálni a következő meeting-ig. A szerepeket le kell osztani, mindenek előtt ki kell jelölni egy Scrum mestert, aki a csapat felállításáért, működésért, a munkát akadályozó tényezők elhárításáért felel. Mellette áll egy terméktulajdonos/projektvezető, mögötte pedig a csapat, amely keresztfunkcionális, vagyis a saját munkáját menedzseli. A módszer előnye legfőképpen az elkötelezettség, az átláthatóság, ami kiszámíthatóvá teszi a projektet, tudjuk hogy mikor kezdődik, mikor lesz vége, mi a menete, mi a költsége, mi az ütemezése.


Egy HR-es szemszögéből, ha új kollégák érkeznek hozzátok, őket hogyan vezetitek rá az agilitásra?

Ez munkakörtől függ. Egy fehérgallérostól és egy kékgallérostól mást várunk, mivel más lesz a feladata. Az első pillanattól rugalmasságra kérünk mindenkit, hogy ha szükséges, szinte bárkit át lehessen mozgatni egyik részlegről a másikra – például ha valaki ragaszt, akkor lehet, hogy majd kell csomagolnia is, vagy éppen forrasztania, nem szabad csak egyetlen dolgot megszokni, egyetlen munkafolyamatban beleragadni. Ha fehérgallérost veszünk fel, akkor mindenféleképpen fontos a napi megbeszélés – az információ folyamatos áramoltatása.


Mesélj kicsit arról a fejlesztő játékról, aminek a szakértője vagy. Magyarországon nagyjából 10-15 ember rendelkezik ezzel a tudással.

Egy hónapos információm szerint csak 14, bár lehet hogy azóta 1-2 ember még sikeresen megszerezte a képesítést. Az Accelium egy 25 éves múltra visszatekintő izraeli módszer, amit sakknagymesterek fejlesztettek ki. Alapvető célja a logikus gondolkodás, a tervezés, a kudarctűrés, az önismeret fejlesztése. A módszer az agyhullámokra építő amerikai neurofeedback technológiát használja annak felismerésében, mi vezet el a győzelemhez, illetve mik gátolnak minket abban, hogy elérjük a céljainkat. Ez a játék egy 4 ütemből álló tréning, amelynek során a játékost rávezetik arra, milyen gondolkodási sémát kell használnia egy-egy adott probléma megoldására. Ez egy célorientált, stratégia alapú fejlesztő játék, én leginkább a középvezetőknek ajánlanám. De úgy gondolom, bárkinek a hasznára válhat, mivel az így megszerzett önismeretet az élet számos területén, akár a magánéletünkben is fel tudjuk használni, például a kudarctűrő képességünk fejlesztésével. Van egy 360 fokos teszt része a játéknak, ami pontosan felmutatja, mi a hibánk, min kell változtatnunk. A játék személyre szabott, optimálisan négyfős csapatokra tervezték, de egyetlen fővel is tökéletesen működik.


Az agilitás és a játék adta fejlődési lehetőség összekapcsolása hatalmas eszköz lehet egy kézben, akár vezetőnek, akár dolgozónak.

Egy cégvezetőnek, HR-vezetőnek ez a program segít a legnagyobb kihívás leküzdésében: abban hogy kollégákat ösztökélni tudják a folyamatos fejlődésre.


Azok, akik még nem hallottak a játékról, hol találhatják meg ezt az interneten?

Csak be kell írni, hogy Accelium, és számos oldalon keresztül elérhető. A HR KOPÓ oldalán keresztül is lesz lehetőség kipróbálni.


Véleményed szerint mi a legnagyobb kihívás 2022-ben a HR-vezetők számára?

A legnagyobb kihívás mindenféleképpen a munkaerőhiány. A cégek részéről - a KKV-tól kezdve a multikig - főleg a kisebb városokban, vidéken sokkal nagyobb a munkaerő-igény, mint a munkára fogható ember. A legnagyobb kihívás a közeli jövőben egy vállalkozás számára a munkaerő megtartása lesz – egyre fontosabb szemponttá válik az, hogy a dolgozó jól érezze magát a cégben és akár 5-6 másik állásajánlat mellett úgy gondolja, hogy szeretne itt maradni, akár 5-10 éves távlatban is.

Te hogyan birkózol meg ezzel és mit javasolsz másoknak?

Máshogy kell toborozni! Több irányból kell keresni az embereket, mert 1-2 platformon – újság, internet – nem biztos, hogy sikeres lesz a toborzás. Érdemes lehetőleg 3-4-5 különböző fórumon megmutatni magunkat, nem csak online, hanem az “utcán” is jelen lenni, szájról-szájra terjedni, kimenni akár kisebb falvak főterére, akár buszos projekteket indítani. A már “megcsípett” munkaerőnek pedig figyelni kell az elégedettségi szintjére, hogy a dolgozó szeressen bejárni dolgozni.


Mit javasolsz a többi vezetőnek, mire figyeljenek oda a munkájuk során leginkább?

A jó vezető az ügyfél elégedettségét úgy szolgálja meg, hogy közben jó kapcsolatot ápol a kollégákkal. Mindenki csapatban dolgozik. A HR-eseknek mondom: minden eddiginél jobban fókuszáljunk magára az ügyfélre és magára a munkavállalóra, mert értük vagyunk.


Gyebnár Levente Zoltán, Bujdosó Edina /Valvi.hu

35 views0 comments