Munkahelyi és magánéleti stressz okozhat gyomorfekélyt

Bár a gyomorfekélyes esetek nagy részét baktérium okozza, a stressz és az egészségtelen életmód is hozzájárulhat a betegséghez.

Gyomorfekély akkor jön létre, ha a gyomor nyálkahártyája megszakad egy legalább öt milliméter kiterjedésű területen. A nyálkahártya a szakadás miatt már nem tudja tovább védeni a gyomorsavtól a nyálkahártyasejteket. Mivel a gyomorsav erősen maró hatású, a védtelenül maradt nyálkahártya kisebesedik. Ha ez a jelenség tartós, akkor beszélünk gyomorfekélyről.

A gyomorfekély és annak tünetei

A gyomorfekély legjellemzőbb tünete a gyomorszáj környékén észlelhető, tompa, görcsös, vagy égő fájdalom. A panasz nem állandó: étkezés hatására romlik. A gyomorfekélyt korábban jellemzően kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal mutatták ki, ma már az endoszkóppal végzett gyomortükrözés az első választandó vizsgálat gyanú esetén.

A gyomorfekély okai

Az esetek többségében, mintegy 60-70 százalékban a gyomorfekélyt egy baktérium okozza. Nem mindenkinél alakul ki fekély azok közül, akik hordozzák a baktériumot: becslések szerint a fejlett országokban a felnőtt lakosság akár harminc-negyven százaléka is fertőzött lehet, azonban csak körülbelül tíz százalékuknál alakul ki a betegség. (A fejlődő világ felnőtt lakosságának 80–90 százaléka fertőzött.)

Gyomorfekély kialakulhat bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is. Ilyenek elsősorban például a krónikus gyulladások, allergia, autoimmun betegségek kezelésére szolgáló szteroidok és az úgynevezett nem szteroid (NSAID) típusú fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek. Utóbbiak azért különösen veszélyesek, mert ezeket a szereket viszonylag sokan szedik orvosi ellenőrzés nélkül például fejfájás enyhítésére.

Meglepő, de rövid idő alatt gyomorfekély kialakulásához vezethetnek bizonyos, a gyomrot egyébként nem érintő sérülések is, például égés, valamilyen baleseti trauma, súlyosabb fertőzés is.

Gyebnár Levente Zoltán /HR KOPÓ

Kép forrása: Freepik