Recruit New Age: Kérdőíves szűréssel jobban megy a toborzás! - Az aktivallas.hu story

Updated: Jun 15

Interjú Gohér Mihállyal (Profession LAB)

Kérlek mutatkozz be egy kicsit, mivel foglalkozol most?

Gohér Mihály vagyok. Jelen pillanatban a Profession.hu LAB részlegének – ami egy kísérleti, kutató részleg – vagyok az egyik tagja, és termékfejlesztéssel foglalkozom. Korábban informatikai vállalkozóként és félig elkészült tanárként tengettem az életemet – majdnem tanár lettem, de aztán a sors úgy akarta, hogy az informatika beköszöntsön az ablakon még valamikor a 90-es évek közepén, és - szerelem első látásra - azonnal meg is tapadtam a technológiában. Jól meg tudom figyelni a felhasználók szokásait, jó kérdéseket tudok feltenni, és ennek következtében talán könnyebben tudok olyan terméket fejleszteni vagy olyan megoldásokat szolgáltatni nekik, amelyek a valódi problémával, a felhasználó problémájával foglalkoznak. Szokták azt mondani, hogy talán túlságosan empatikus vagyok, ami nyilván bizonyos élethelyzetekben lehet hátrány, de termékfejlesztésben kifejezetten előnynek számít, azt gondolom.


Hogy indult el az aktivállás.hu fejlesztése, mi ez a portál, és miért jobb mint a többi?

Valamikor 2 évvel ezelőtt a Profession-ben a főnököm azt mondta, hogy menjünk ki a piacra, és keressünk olyan problémákat, amire még sem a Profession, sem a piacon lévő más termékek nem adtak megfelelő választ. Tehát az aktivállás kutatása valamikor 2 évvel ezelőtt indult, és a felhasználók szokásait vizsgáltuk, nézegettük. Nézegettem én is saját szemszögből, saját szemüvegen keresztül, és rengeteg problémát, meg rengeteg olyan fájdalom pontot írtam fel, amiből érdemes lehetett kiindulni, mégis egy volt, ami minden egyes szereplőre – ha a munkaerő piaci szereplőket nézzük: munkaadó és a munkavállaló – igaz volt, és az pedig a visszajelzés hiánya. Mindenki sérelmezte vagy fájlalta azt, hogy nem kap időben választ, vagy egyáltalán nem kap visszajelzést, vagy ha kap, akkor felháborító minőségűt. A legdurvább az, hogy akkor mért (2 évvel ezelőtt) statisztikai adatok alapján a munkavállalók 85-90%-a egyáltalán nem is kap visszajelzést semmilyen szinten egy álláshirdetésre való jelentkezésnél. A recruiter-ek meg azért szívták a fogukat, hogy a LinkedIn-en vagy bárhol megkeresett munkavállalók sokszor nem válaszolnak nekik – tehát ugyanaz az probléma megvolt mindkét oldalon.


Elkezdtem azon gondolkodni, hogy ez valami olyan kulcsszokás vagy a kulcsszokásnak a hiánya lehet, ami lehet, hogy messzebbre vezet. Megnéztem a folyamatokat, és rájöttem arra, hogy a munkavállalók körülbelül 20-22 helyre jelentkeznek azért, hogy egy visszajelzést kapjanak, a munkaadók meg túlterheltek, ezért nem adnak visszajelzést vagy legalábbis erre hivatkozva nem adnak visszajelzést. Elgondolkodtam, mi lenne, ha ezt a rengeteg irreleváns jelentkezést valahogy meg tudnánk szüntetni, és akkor jutottam el odáig, hogy van a recruitment folyamatban - minden egyes folyamatban - egy olyan állomás, ahol először szólítják meg a jelöltet. Az első telefonos beszélgetéssel felhívják a jelentkezőket, és megkérdezik, hogy a CV-ben állítottak igazak-e vagy sem. Gondoltam egy merészet.

Az aktívállás - azonkívül, hogy aktiválja a szereplőket - egy olyan álláshirdetői felület, ahol nem elég csak egy CV-t feltölteni, sőt CV feltöltésre nem is alkalmas a felület, hanem aktívan kérdésekre kell válaszolnia a jelentkezőknek ahhoz, hogy egyáltalán tudjanak pályázni egy álláshirdetésre. Azokat a kérdéseket kell megválaszolni, amelyeket egyébként a recruiter az első telefonos interjú alkalmával tenne fel. Ha a toborzónak nem kell mindenkit hívogatnia, hanem csak azok jutnak el hozzá, akik valóban válaszolnak, és valóban jó válaszokat adnak az ő kérdéseire - és csak ezután kell felhívni azokat, akik már szimpatikusak -, akkor rengeteg időt és energiát spórolok meg nekik. Ez a folyamat, amelyben kérdésekre kell válaszolni a jelentkezőknek egyébként elég erősen előszűri már a jelölteket.

Kérdezhetnéd azt, hogy “Jelenleg nem olyan a piac, hogy mindenki jelöltekre vadászik? Miért kell szűrni ezeket a jelölteket ennyire, amikor alig vannak?!” Az az érdekes dolog derült ki – a felület eddigi használata során –, hogy nemcsak hogy szűr, hanem fura módon még vonzó is a felület, tehát egy olyan előszűrést ad, ami szűr a munkaadónak, mert csak azok a jelentkezők jönnek, akik megfelelhetnek, de szűr a munkavállalónak is, mert a kérdésekkel már gyakorlatilag a munkaadó kicsillantja a foga fehérjét, meg lehet őt ismerni kicsit. A jó kérdések feltevésével employer brandinget tud építeni a toborzó. Ezzel gyakorlatilag akár képes vonzani olyan jelölteket, akik egy sima, egyszerű álláshirdetésre nem jelentkeznének.


Az az aktivállás tehát egy olyan hirdetői felület, ahol aktív kérdések feltevésével lehet álláshirdetéseket feladni, és ezzel jelentkezőket gyűjteni. Miért jobb ez, mint az összes többi? Egyrészt azért jobb, mert kérdések vannak, amelyekkel előszűrhető a jelölt, másrészt azért, mert a jelöltek jobban érzik magukat ettől a kiválasztási folyamattól, ezért vonzók számukra a felületen található álláshirdetések. A kérdések megválaszolásával a jelölt is jobban át tudja gondolni, hogy való-e neki az az állás, amire jelentkezik. Továbbá üdítő érzés, hogy sem a CV-t, sem a CV adatait nem kell feltölteni a felületre.


Az aktivallas.hu a jelölt saját kompetenciáját vizsgálja a kérdésekkel?

Igen. Azzal, hogy a jelölt ezeken a kérdéseken végigmegy, megpróbálja őket megválaszolni, segítséget kap abban, hogy az adott pozícióval kapcsolatban elgondolkodjon azon, hogy miben kellene neki fejlődnie, és melyek azok a kompetenciái, amivel pedig megfelelne erre a munkakörre. Egy önismereti tükröt adunk gyakorlatilag a jelentkezőnek, már így a jelentkezés során is.


Milyen tapasztalatokról tudsz beszámolni a működtetés kapcsán, mennyi álláshirdetés futott eddig le, hány felhasználó van?

2 éve kezdődött a projekt, ami azt jelenti, hogy az első év az nagyjából kutatással és koncepció validálással történt – problémakutatás, probléma validálás, koncepciókutatás, koncepció validálás. Kicsit több mint egy éve volt az első kapavágás a termék effektív programozásában, fejlesztésében. Jelenleg ez egy One-Man-Show, az egészet én találtam ki a felhasználók igényeire szabva, én fejlesztettem le, és minden részét én is csinálom egyedül, tehát sales-eléstől kezdve az egyes jelentkezők és hirdetők problémájának megoldásig mindennel én foglalkozom. Ezért nagyon sok hirdetést még nem tudok beengedni. Több, mint 40 hirdetés volt már az oldalon, ami számosságát tekintve nem nagy, azonban hirdetésenként körülbelül ötezer ember megtekintésével lehet számolni, tehát elég sokan látták ezeket a hirdetéseket. Átlagosan hirdetésenként 30-40 ember kezdi el a jelentkezést, abból átlagosan 10-12 fő fejezi be a jelentkezést, ami azt jelenti, hogy egy hirdetésre átlagosan 10-12 állásra jelentkező érkezik be a hirdetés feladójához úgy, hogy már releváns kérdésekre válaszolt. A toborzónak csupán annyi a dolga, hogy a válaszok alapján eldöntse, hogy tetszik-e neki a jelölt vagy sem.


Amit még nem mondtam el, hogy miben más még az aktivállás, mint más állásportálok: A hirdetőktől én válasz garanciát kérek, ami azt jelenti, hogy azt ígérem a munkavállaló jelölteknek, hogy 24, 48 vagy 72 órán belül fognak választ kapni a jelentkezéseikre, és ezt vállalnia kell a munkát hirdetőnek, amikor egy hirdetést feltesz az aktivallas.hu-ra. Azt ígérem a jelentkezőknek, hogy gyorsan fognak választ kapni. Azt tapasztalatom, hogy ezzel a megkötéssel a munkaadók nagyon szívesen élnek, ugyanis mindenkinek érdeke az, hogy minél gyorsabban válaszoljon ezekre a jelentkezőkre, minél gyorsabban feldolgozza ezeket a jelentkezéseket.

További tapasztalat az is, hogy a munkaerőpiacon megszokott egy hónapos hirdetési időtartamhoz képest a hirdetések egyharmadánál korábban le kellett kapcsolni egy hirdetést, mintsem hogy szükséges legyen ez a 28-31 nap. 2-3 héten belül akár meg is vannak azok a releváns jelentkezők, akikkel már lehet tovább haladni. Ez a 15-20 nap a piaci átlaghoz - 40-60 napos, time to higher folyamat - képest szintén egy hatalmas javulás. Sikerült gyorsítanom azt a folyamatot, hogy hamar, jó embereket lehessen találni.


A válaszadásnál a munkáltatóknak van valamilyen büntetés, hogyha nem válaszolnak?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy megpróbálom őket arra ösztönözni, hogy minél gyorsabban válaszoljanak. Jelen pillanatban még nincs szankció, de a tervek között szerepel. A rendszert úgy építettem fel, hogy amikor egy jelentkező leadja a jelentkezését, akkor elkezd ketyegni egy számláló, hogy én tudjam, meg a jelentkező és a hirdető is tudja, hogy van egy aktív jelentkezés a folyamatban, ami még nincs feldolgozva. Amikor ez a folyamat elindul, akkor tudjuk, hogy 24 vagy 48 vagy 72 órás az ígért válasz garancia. Amikor a válaszgarancia időnek a fele letelik, akkor küldök a munkaadónak egy levelet, hogy légy szíves dolgozd fel ezt a jelentkezőt. Amikor már csak 2 óra van hátra, akkor is küldök még egy levelet, hogy vigyázz már csak 2 óra van hátra a vállalt garanciádból, és amikor letelik akkor is küldök, hogy most már nagyon-nagyon gyorsan válaszolj a jelentkezőnek. Még nincs bekapcsolva az az akció, hogy ha letelik valamilyen jelentkezőnél a vállalt válaszgarancia ideje, akkor bizony lekapcsolom a hirdetést, és nem fogja több jelentkező látni a hirdetést. De én inkább ösztönözni próbálom a hirdetőt, hogy gyorsabban válaszoljon. Hogyan lehet ösztönözni? Nyilván szép szavakkal, meg dicsérettel, és pénzügyi szankciók bevezetésével is vagy pénzügyi megtakarítások bevezetésével is. Olyan helyzetet próbálok teremteni a munkaadóknak a speciális üzleti modellem révén, amivel arra ösztönzöm majd őket, hogy minél gyorsabban válaszoljanak.


Ez egy win-win helyzet, amit az aktívállás teremt munkavállaló jelölt és munkaadó között?

A munkavállalók nyernek egyrészt egy olyan közelebbi, személyesebb hangnemet, amivel már - kérdéseken keresztül - sokkal könnyebb, közelebb kerülni valakihez, tehát van egy őszinte kérdéssor a munkaadótól egy hirdetésben. Nyernek egy betekintést, nyernek egy előszűrést maguk számára, egy önbírálati lehetőséget, hogy alkalmas vagyok-e vagy nem. Rengeteg időtől és fáradtságtól kímélem meg a jelentkezőket is, ugyanis a CV-t - ami a munkaerőpiacon folyamatos vita tárgya - nem szükséges feltölteni. Persze nyilván vannak olyan munkáltatók, akik majd később fognak kérni önéletrajzot, mert az aktívállás csak a folyamat első szűrő lépése, és a megfelelt státusz még nem jelenti azt, hogy valakit fel is vesznek erre a pozícióra. Ez csak annyi, hogy elkezdheted azt a folyamatot, ami minden cégnél más – van ahol csak egy személyes találkozó, van ahol négykörös interjúsorozat, van, ahol tesztfeladat is van -, tehát bekerültél a kiválasztási folyamatba.


Mit nyer a munkáltató? A munkáltató egyrészt időt nyer, másrészt pénzt nyer. Hogy nyer időt? Amit elveszít a révnél, azt busásan megnyerni a vámnál. Egy ilyen hirdetésnek a megírása nem 2 perc, tehát nem úgy megy, hogy előveszem a sablonokat vagy letöltöm a Profession.hu-ról a hasonló állásra szóló hirdetést, és átírom benne a cég nevemet, meg egy kicsit magamra szabom. Ezeket a kérdéseket érdemes magunkra szabni, és szükséges is. A saját céges kultúránkból, a saját szokásainkból, az adott munkakörhöz kell igazítani azokat a kérdéseket, amelyeket feltesz a hirdető vagy a recruiter vagy a HR-es vagy a cégvezető – attól függ, hogy milyen cégméretről beszélünk. Egy olyan munkáltató, aki nem az első munkavállalóját veszi fel, hanem már legalább a másodikat, legalább egyszer volt már olyan helyzetben, hogy ott ült vele szembe néhány jelölt, akik közül el kellett döntenie, hogy kivel akar tovább dolgozni. Mindig ebbe a szituációba szoktam beültetni a hirdetőket: képzeljék el, hogy ott ül velük szemben 4-5 olyan jelölt, aki már CV alapján megfelelt, és van 20-25 perc eldönteni, hogy kinek adnak ajánlatot a beszélgetés végén. Milyen kérdéseket tennének fel? Ezek lesznek a jó kérdések a hirdetésben. Tehát nyer időt, nyer pénzt és releváns jelölteket.

A hirdetés feladás most bétatesztelés alatt van, most ingyenes, de majd később is csak kreditekbe fog kerülni. Még egy érdekes, jó játékot is megismerhetnek ezzel a toborzók és jelentkezők: kérdést feltenni és kérdésekre válaszolni, feladatokat megfogalmazni és feladatokra válaszolni izgalmas, érdekes – vagy legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt mutatják.

Milyen elvárásokat támaszt a Profession feléd? Vannak-e már felhasználói visszajelzések vagy fejlesztési igények?

Egy kutatásban azért nehéz KPI-okat megfogalmazni, mert nem lehet azt mondani, hogy hívjál fel 5 embert és akkor jó lesz, vagy termelj 3 millió Ft-t havonta. A kutatás az olyan folyamat, hogy az ember talál valamit, és aztán vagy sikerült bebizonyítani, hogy az tényleg valós probléma vagy sikerült bebizonyítani, hogy nem valós probléma. Ha azt bizonyítja be, hogy nem valós probléma, az is egy siker. Egy olyan kutatási framework-t, agilis framework-t találtunk ki és szabtunk magunk formájára, a magunk igényei alapján, ami negyedévente ad lehetőséget arra, hogy az általunk elképzelt, általunk felvázolt problémákat, és kutatási területeket az előre megfogalmazott mérési adatok mentén sikerült-e bebizonyítani. Ez egy interaktív folyamat, amelynek következtében egyre jobban és jobban tudunk beljebb menni a termékbe. Én már hál’ Istennek túl vagyok ezen a részen, illetve olyan szinten vagyok túl, hogy rengeteg feltételezést már sikerült bebizonyítanom, és rengeteg feltételezést sikerült megcáfolnom is, így viszonylag elég jól megfogalmazott keretek között tudok menni olyan funkció szettekkel az aktivállás.hu fejlesztésében, ami egy szép hosszú backlog. Bőven van még mit a terméken fejleszteni. Ezek a teszthirdetések egyébként valós hirdetések csak én tesztre használom őket. Rengeteget próbálok belőlük tanulni, ezért mindenkivel beszélek, minden hirdetővel, és nagyon sok jelentkezővel is arról, hogy milyenek a tapasztalatok, hogyan tetszik nekik. A tapasztalatok alapján fejlesztem a felületet tovább.


Lesznek olyan nem kifejezetten a jelentkezéshez köthető feature-k is, amivel a passzív álláskeresőket – azokat a munkavállalókat, akik még most dolgoznak valahol – tudom megszólítani. Feladatot adok nekik, például szoftverfejlesztőknek: “Te egy nagyon jó fejlesztő vagy, látom, hogy boldogan dolgozol a munkahelyeden, itt egy hirdetés - valaki fejlesztőt keres, légy szíves mondd már meg, hogy neked ez tetszik-e, jó-e ez a hirdetés szerinted, vagy mi hiányzik belőle?” Olyan feladatokat próbálok adni majd a munkavállalóknak, amivel egyébként krediteket tudnak keresni vagy bizonyos elismeréseket – több-kevesebb kreditet vagy több-kevesebb elismerést. Miután az lesz az egyik feladatuk, hogy álláshirdetéseket nézegessenek, és azokat bíráljanak, előbb-utóbb csak jön valami, ami megtetszik nekik vagy előbb-utóbb csak felpiszkálja valami az érzékszerveiket, tehát vannak még ilyen passzív jelölteket bevonó terveim.

Most jelen pillanatban ott tartunk, hogy a piac azt igazolta, hogy erre a megoldásra szükség van, és úgy tűnik, hogy pénzügyileg is meg lehet támasztani egy kreditrendszerrel, úgy hogy egyébként ez egy működőképes modell legyen. A következő fázis az, hogy valóban bebizonyítsam, hogy a pénzügyi modell, amit a felülethez terveztem, működik, és el tudja tartani magát a termék. Amennyiben van megfelelő bevétel, lehet majd mellém felvenni még néhány embert, aki elkezd sales-elni vagy a terméket üzemeltetni, és ha ezen is túl vagyunk, utána már csak egy dolog van: a scaling, a világuralom. :)


Gyebnár Levente Zoltán, Bujdosó Edina /HR KOPÓ


39 views0 comments