Tíz év alatt jelentősen bővült a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása

Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő embernek van munkája, míg tíz éve csak 18 százalékuk dolgozott - mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán. MTI/Lakatos Péter


Fülöp Attila a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán arról beszélt: a kormány célja, hogy a fogyatékossága miatt akadályokba ütköző emberre ne jótékonykodásra szorulóként tekintsen, hanem azért hárítson el előle minden akadályt, hogy a társadalom teljes jogú tagja lehessen. Ehhez biztos megélhetés, munka kell és minél teljesebb fizikai, valamint infokommunikációs akadálymentesítés - jelentette ki.


Kitért arra: korábban a fogyatékossággal élők közül sokan gondolták, hogy a segély, a támogatás kell, hogy biztosítsa a megélhetésüket, ezen azonban a kormány "drasztikusan változtatott". Az eredmények között említette, hogy elindult a megváltozott munkaképességűek álláskeresését segítő Érték vagy! mozgalom. Minden fogyatékkal élőket foglalkoztató munkahely kettős értéket hordoz: egyaránt van gazdasági és szolidaritási értéke - tette hozzá.


Az akadálymentesítés fontos lépéseként szólt a KONTAKT video alapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatásról, amit a közigazgatásban is egyre nagyobb számban használnak. Megemlítette, hogy Magyarországon a médiatörvény értelmében a legfontosabb tájékoztatásokat feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással kell közzétenni.


A jelnyelv emellett az alaptörvény védelmét élvezi és államilag elismert nyelvvizsgát lehet belőle tenni - mondta megjegyezve, ez is azt a célt szolgálja, hogy a többségi társadalom elismerje a jelnyelvet mint kommunikációs csatornát. A kongresszuson Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszter olvasta fel Orbán Viktor, a kongresszus fővédnöke levelét.


A miniszterelnök azt írta: az utóbbi években sokan megtapasztalhatták, mit is jelent korlátok között élni, így most történelmi esély nyílik arra, hogy még több döntéshozó belássa, miért olyan fontos megérteni és egyenrangú partnerként kezelni a hallási nehézségekkel élőket - hangzott el.


"Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt bő tíz év munkájának, többek között a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tevékenységének köszönhetően most egy olyan ország látja vendégül önöket, ahol - legyen szó oktatásról vagy munkáról - jelentős eredményeket sikerült elérni a korlátozottsággal élők beilleszkedése terén, és ahol alkotmányba foglaltuk, hogy a magyar jelnyelv is a kultúránk részét képezi" - fogalmazott Orbán Viktor.


A kapott sajtóanyag szerint a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) által szervezett kongresszusra 22 országból érkeztek kutatók, audiológus szakemberek, orvostechnikai eszközöket gyártó cégek, aktivisták és maguk az érintettek. A kétnapos konferencián 30 előadás hangzott el.


A WHO 2011-es felmérése szerint megközelítőleg 350 millió hallássérült ember él a világon. Magyarországon a 2016-os KSH-adatok szerint közel 56 ezer nagyothalló ember él. A SINOSZ Magyarország egyik legnagyobb fogyatékossággal élőket tömörítő érdekvédelmi szervezete. Az 115 éves szövetségnek 13 ezer tagja van.


MTI


A kép forrása: MTI/Lakatos Péter

3 views0 comments